AI Act 50. cikk: mit kell közölnie a weboldalad chatbotjának?
Írta: Kazatsay MiklósMegjelent: 9 perc olvasás

Azt, hogy a látogató egy AI-rendszerrel beszél, világosan és legkésőbb az első üzenetnél. Az AI Act 50. cikke az uniós MI-rendelet átláthatósági szabálya: 2026. augusztus 2. óta aki AI-val lép kapcsolatba, annak tudnia kell róla, hacsak ez nem nyilvánvaló. Egy weboldalas chatbotnál vagy AI telefonos asszisztensnél ez egyetlen mondat, nem jogi projekt.
- 2026. augusztus 2. óta a chatbotnak és az AI-hangasszisztensnek legkésőbb az első üzenetben jeleznie kell, hogy gép válaszol.
- A Digital Omnibus a chatbot-tájékoztatást nem halasztotta el: a 2026. december 2-i türelmi idő csak a generatív AI gépi jelölésére vonatkozik, és csak a korábban piacra került rendszerekre.
- Az Európai Bizottság iránymutatása szerint egy ügyfélszolgálati chatbotnál nem „nyilvánvaló”, hogy gép válaszol, ezért ott tájékoztatni kell.
- Az ÁSZF-be vagy az adatkezelési tájékoztatóba rejtett mondat önmagában nem elég: a chatablakban vagy a hívás első mondatában kell elhangzania.
- Az AI-val írt hirdetést és termékleírást nem kell címkézni, a valóságosnál szebbnek mutatott, AI-val generált termékfotó viszont deepfake-nek számíthat.
Mit ír elő az AI Act 50. cikke, és mióta kell betartani?
Az AI Act 50. cikke azt írja elő, hogy aki egy AI-rendszerrel közvetlenül kapcsolatba lép, annak tudnia kell róla. A cikk a mesterséges intelligenciáról szóló (EU) 2024/1689 rendelet része, 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó, és cégmérettől függetlenül vonatkozik a weboldalas chatbotra és az AI telefonos asszisztensre is.
Egy KKV-t a cikkből jellemzően két bekezdés érint: az 1. a chatbotról vagy hangasszisztensről szól, amellyel a látogató beszélget, a 4. az AI-val készült, közzétett tartalomról. Az 5. bekezdés a módot is megadja: a tájékoztatásnak világosnak és jól megkülönböztethetőnek kell lennie, és legkésőbb az első interakciókor el kell hangzania. Az akadálymentességi követelményeknek is meg kell felelnie.
2026 nyarán sokan írták, hogy az EU elhalasztja az AI Act-et. A 2026 júliusában kihirdetett módosító rendelet, a Digital Omnibus ((EU) 2026/1744) azonban a nagy kockázatú rendszerek határidejét tolta ki, a chatbotokét nem.
| Kötelezettség | Kit terhel | Mikortól |
|---|---|---|
| Tájékoztatás arról, hogy AI-val beszél (50. cikk (1)) | A chatbot vagy hangasszisztens szolgáltatóját | 2026. augusztus 2. |
| Deepfake és közérdekű AI-szöveg jelölése (50. cikk (4)) | Aki a rendszert használja és közzéteszi | 2026. augusztus 2. |
| Gépi jelölés az AI-generált tartalmon (50. cikk (2)) | A generatív AI szolgáltatóját | 2026. augusztus 2.; a korábban piacra került rendszereknél 2026. december 2. |
| Nagy kockázatú rendszerek, például toborzás vagy hitelbírálat (III. melléklet) | Szolgáltatót és felhasználót | 2027. december 2. |
A december 2-i türelmi idő tehát a generátorok fejlesztőinek szól, a chatablakban megjelenő tájékoztatásra nincs haladék.
Mikor „nyilvánvaló”, hogy gép válaszol?
Akkor, ha egy átlagosan tájékozott, figyelmes látogatónak szinte semmi kétsége nem marad afelől, hogy géppel beszél. Ilyenkor a rendelet nem kér külön tájékoztatást. Az Európai Bizottság 2026. július 20-án elfogadott, az 50. cikkről szóló iránymutatása azonban kimondja, hogy ezt a kivételt szűken kell értelmezni.
Az iránymutatás példái elég egyértelműek. Nyilvánvaló az AI egy fejlesztőknek szánt kódoló asszisztensnél, vagy egy betanított dolgozóknak szóló belső HR-asszisztensnél. Nem nyilvánvaló az ügyfélszolgálati felületbe épített chatbotnál, amelynek a válaszait a felhasználó emberinek gondolhatja. Pontosan ez történik, amikor egy fogászat vagy egy könyvelőiroda weboldalán felugrik a „Miben segíthetek?” buborék.
A Bizottság szerint kevésbé nyilvánvaló a gép, ha emberi név és profilkép áll a chatablakban, ha a hang természetes, és ha a nagyközönség, köztük idősek és gyerekek is használják. Egy „Kati, ügyfélszolgálat” nevű, mosolygó fotós chatbot így a lehető legrosszabb kiindulópont.
Szerintem a nyilvánvalóság-kivételre egy KKV-nak egyáltalán nem érdemes építeni. Egy mondat az első üzenetben semmibe nem kerül, a kivételt viszont vitás esetben bizonyítani kellene.
Mit írj a chatablakba, a telefonos köszönésbe és az adatkezelési tájékoztatóba?
A chatablakban az első üzenetnek ki kell mondania, hogy AI válaszol. A Bizottság iránymutatása chatbotoknál az első üzenetben adott tájékoztatást javasolja, ahol indokolt, a beszélgetés alatt végig látható címkével kiegészítve. A tájékoztatás a beviteli mező közelében, egyszerű szavakkal álljon. Néhány minta, amelyet a saját cégedre szabhatsz:
- Első üzenet: „Jó napot! A [cégnév] AI-asszisztense vagyok, nem ember. Időpontot tudok foglalni és a gyakori kérdésekre válaszolok. Ha inkább egy kollégával beszélnél, írd meg, és továbbítom.”
- Állandó címke a chatablak fejlécében: „AI-asszisztens”.
- Telefonon az első mondat: „Jó napot kívánok, a [cégnév] AI-asszisztense beszél. A hívást rögzítjük, és írásos átirat is készül róla.”
Az iránymutatás szerint önmagában nem elég, ha a tájékoztatás csak az ÁSZF-ben szerepel, ha a bot csak „asszisztensnek” nevezi magát, vagy ha egy általános „az oldalon AI-t használunk” felirat lóg valahol. Telefonon egy hangjelzés sem helyettesíti a kimondott mondatot.
Az adatkezelési tájékoztatód az AI Act miatt nem változik, a GDPR miatt viszont a chatbotnak is szerepelnie kell benne: milyen adatot kér, mire használod, meddig őrzöd, és melyik szolgáltató dolgozza fel. Ez kiegészíti a chatablakos tájékoztatást, nem váltja ki.
A saját AI telefonos asszisztensünknél, az Echónál a hívás első mondata kimondja, hogy AI-asszisztens beszél, és hogy a hívást rögzítjük, amiről írásos átirat is készül. Ez nálunk alapbeállítás, amelyet nem lehet kikapcsolni.
„Egy AI-asszisztens első mondata arról tájékoztat, ki beszél, és mi lesz azzal, amit a hívó mond. Ezt a mondatot minden beállításváltozás után érdemes újra elolvasni, mert csak addig igaz, amíg a rendszer tényleg úgy működik.”
Ki felel a chatbotért: a szoftver gyártója vagy te?
Az 50. cikk (1) bekezdése a szolgáltatót kötelezi, vagyis azt, aki a chatbotot fejleszti, és a saját nevén forgalmazza vagy üzembe helyezi. A rendelet nyelvén alkalmazó az a cég, amelyik a kész chatbotot a saját felelősségére a weboldalára teszi. Dobozos chatbotnál tehát a tájékoztatás beépítése elsősorban a gyártó dolga.
Két ponton ez rád is visszahull. Ha a chatbotot házon belül fejleszted, vagy egy meglévő rendszert érdemben átalakítasz és a saját neveden helyezel üzembe, az iránymutatás szerint te magad válsz szolgáltatóvá. A másik pont gyakorlati: a látogató a te logódat látja. Ha a gyártó adott kapcsolót az AI-jelöléshez, és az ki van kapcsolva, a bizalmi kárt te viseled.
Az 50. cikk megsértése a rendelet 99. cikke szerint akár 15 millió euróig vagy a világszintű éves árbevétel 3%-áig terjedő bírsággal járhat, KKV-nál a kettő közül az alacsonyabb a felső határ. Magyarországon a végrehajtás keretét a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet adja; ez utóbbi ezt a felső határt 5,7 milliárd forintban rögzíti.
A 344/2025. Korm. rendelet 2026. októberi állapota szerint az MI piacfelügyeleti hatóság feladatát nem önálló hivatal, hanem „a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter” látja el. A 2026-os kormányváltás után a miniszteri feladatkörök átrendeződtek, és hatósági közleményt arról, hogy ez ma melyik tárcánál van, nem találtunk. Mielőtt bármit beküldenél vagy kérdeznél, ezt a hatóság saját oldalán ellenőrizd.
Kell-e jelölni az AI-val készült szöveget és képet a weboldalon?
Többnyire nem, egy fontos kivétellel. Az 50. cikk (4) bekezdése két esetben kér jelölést attól, aki az AI-t használja: ha valósághű, megtévesztő kép, hang vagy videó készül vele (deepfake), és ha AI-val írt szöveg jelenik meg közérdekű ügyben a nyilvánosság tájékoztatására, emberi szerkesztés nélkül.
A Bizottság iránymutatása a cégeket érintő határeseteket is végigveszi. Kívül esik a szabályon az AI-val írt hirdetés és termékleírás, hacsak nem tesz egészségügyi, fogyasztóbiztonsági vagy fenntarthatósági állítást. Deepfake viszont az az AI-val generált termékfotó, amely szebbnek vagy másnak mutatja a terméket, mint amilyen, és az is, ha a cégvezető valósághű, AI-val készült mása mond köszöntőt egy videóban. Egy valódi termék AI-val generált háttér előtt rendben van, amíg nem vezeti félre a nézőt.
A brizz.hu blogján minden cikk alatt ott áll: „AI-asszisztenciával készült, emberi szerkesztéssel és tényellenőrzéssel.” A cikkeinket ember szerkeszti, ezért ezt a mondatot a 4. bekezdés valószínűleg nem írná elő. Mégis kiírjuk, mert az olvasó ugyanazt akarja tudni, mint a chatbot használója: ki vagy mi beszél hozzá. Erről az AI-enabled működésről szóló cikkünkben írtunk.
Az augusztus 2. előtt készült és közzétett tartalmat az iránymutatás szerint nem kell utólag megjelölni.
Mit csinálj meg a saját weboldaladon ezen a héten?
A lista sorrendje a kockázatot követi: elöl az áll, amit egy látogató azonnal észrevesz. Az első négy lépés egy óra alatt megvan.
- 1Nyisd meg a weboldaladat inkognitóablakban, indítsd el a chatbotot, és olvasd el az első üzenetét. Ha nem derül ki belőle egyértelműen, hogy AI válaszol, ez az első javítás.
- 2Nézd meg a chatbot nevét és profilképét. Ha emberi név és emberi fotó szerepel rajta, cseréld semleges ikonra, vagy írd mellé, hogy AI-asszisztens.
- 3Kérdezd meg írásban a chatbot vagy a telefonos asszisztens szállítóját, hogyan teljesíti az 50. cikk (1) bekezdését, és van-e ehhez kapcsoló a felületen. Ha van, ellenőrizd, hogy be van-e kapcsolva.
- 4Ha AI telefonos asszisztenst használsz, hívd fel a saját számodat, és hallgasd meg az első mondatot. Benne kell lennie, hogy gép beszél, és ha átirat vagy felvétel készül, annak is.
- 5Egészítsd ki az adatkezelési tájékoztatót: milyen adatot gyűjt a chatbot, mi a célja, meddig őrzöd, és ki a feldolgozó szolgáltató.
- 6Nézd át a weboldalad AI-val készült képeit. Ami a terméket vagy egy valós személyt másnak mutatja, mint amilyen, azt jelöld meg, vagy cseréld valódi fotóra.
- 7Jegyezd fel, mikor és mit ellenőriztél. Ha a szállító frissíti a rendszert, ismételd meg az első négy lépést.
Ha chatbotot vagy más AI-eszközt még csak terveztetsz, kérd, hogy a tájékoztató mondat már az első vázlatban benne legyen. A Rendszer szolgáltatásunkban a chatbotot is innen kezdjük.
Mi nem változik?
- Egy időpontfoglaló vagy ügyfélszolgálati chatbot nem nagy kockázatú rendszer: nem kell hozzá engedély, regisztráció vagy megfelelőségértékelés. Más a helyzet, ha a rendszer álláspályázókat szűr vagy hitelképességet bírál; ezekre 2027. december 2-tól szigorúbb szabályok vonatkoznak.
- A GDPR szerinti kötelezettségeid ugyanazok maradnak. Az AI Act ezekre ráépül, nem helyettük lép.
- A fogyasztóvédelmi szabályok is élnek: a Bizottság szerint ha a szolgáltatásod lényege az AI, azt a fogyasztói tájékoztatásban is jelezni kellhet, akár nyilvánvaló a beszélgetés, akár nem.
Kinek nem szól ez a cikk: ha a céged AI-terméket fejleszt és forgalmaz, a szolgáltatói kötelezettségek (gépi jelölés, dokumentáció) ennél jóval több munkát jelentenek. A cikk általános tájékoztatás, nem jogi tanács, és a szabályok 2026. októberi állapotát írja le; a saját helyzetedről jogász vagy adatvédelmi szakember tud felelős véleményt adni.
Mi a chatbotod első mondata ma, és kiderül-e belőle, hogy nem ember válaszol?
Gyakori kérdések
Kell-e tájékoztatás, ha a chatbot csak előre megírt válaszokból választ?
Ha a bot szabályalapú, vagyis nem egy AI-modell állítja elő a választ, hanem előre megírt szövegek közül választ, jó eséllyel nem minősül AI-rendszernek a rendelet 3. cikke szerint. A határ nem mindig éles, a látogatónak pedig ilyenkor is hasznos tudni, hogy automatikus választ kap, ezért a jelölést ilyenkor is javasoljuk.
Elég, ha egyszer, a beszélgetés elején szólunk?
A Bizottság iránymutatása szerint a legtöbb esetben elég egy jól látható tájékoztatás az első interakció előtt. Kockázatosabb helyzetekben, például egészségügyi, pénzügyi vagy jogi tanácsadásnál és panaszkezelésnél, a beszélgetés közben is érdemes emlékeztetni rá, hogy AI válaszol.
Rám vonatkozik a 2026. december 2-i türelmi idő?
Ha csak használsz egy chatbotot a weboldaladon, nem. A türelmi idő a generatív AI-rendszerek szolgáltatóinak szól, a gépi jelölésre, és csak a 2026. augusztus 2. előtt piacra került rendszerekre. A chatbotos tájékoztatás augusztus 2. óta él.
Kazatsay MiklósTársalapító – Operations & AIA Brizz társalapítója. A projektek működéséért és az AI-eszközök gyakorlati bevezetéséért felel, a brieftől az átadásig.
AI-asszisztenciával készült, emberi szerkesztéssel és tényellenőrzéssel.
Források
- EUR-Lex: (EU) 2024/1689 rendelet a mesterséges intelligenciáról, 50., 99., 111. és 113. cikk (2024)
- EUR-Lex: (EU) 2026/1744 rendelet, Digital Omnibus on AI (2026)
- Európai Bizottság: Iránymutatás az 50. cikk szerinti átláthatósági kötelezettségekről, C(2026) 5054 (2026)
- Európai Bizottság: Gyakorlati kódex az AI-generált tartalom jelöléséről (2026)
- Future of Life Institute: AI Act Explorer, 50. cikk egységes szerkezetben (megtekintve 2026)
- Mondaq: The Digital Omnibus on AI enters into force today (2026)
- Nemzeti Jogszabálytár: 2025. évi LXXV. törvény (megtekintve 2026. október)
- Nemzeti Jogszabálytár: 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet, 2026. október 2-i állapot
A te helyzetedről beszélnél inkább?
15 perces beszélgetés, kötelezettség nélkül.
Foglalj 15 perces beszélgetést →